Községek Magyarországon
fejlec

Gulács község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 891 fő
Terület: 23.34 km2
Népsűrűség: 38,17 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett pl. árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.

Története

A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében bukkan fel.

A település története a Gulácsy-családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a II. világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy-család kúriájában.

A II. Rákóczi Ferenc féle szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.

A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.

A község határában folyó Tisza sokszor támadta és öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és a közelmúltban 2001-ben, mely utóbbi pusztításaira sokáig fognak emlékezni az itt élők.

A község címere

A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.

Nevezetességei

Következő községek

Gutorfölde | Gyál | Gyalóka | Gyanógeregye | Gyarmat | Gyékényes | Gyenesdiás | Gyepükaján | Gyermely | Gyód | Gyomaendrőd | Gyömöre | Gyömrő | Gyöngyfa | Gyöngyös | Gyöngyösfalu | Gyöngyöshalász | Gyöngyösmellék | Gyöngyösoroszi | Gyöngyöspata | Gyöngyössolymos | Gyöngyöstarján | Gyönk | Győr | Győrasszonyfa | Györe | Györköny | Győrladamér | Gyóró | Győröcske | Győrság | Győrsövényház | Győrszemere | Győrújbarát | Győrújfalu | Győrvár | Győrzámoly | Gyugy | Gyügye

További községek

Juta | Kisvárda | Örkény | Fityeház | Takácsi | Kemse | Peresznye | Egyházaskesző | Somogyszentpál | Verpelét | Lovászhetény | Kálmáncsa | Ládbesenyő | Pitvaros | Pusztaapáti | Diósberény | Jákó | Úrkút | Belvárdgyula | Csertalakos | Szalafő | Aka | Kaposmérő | Vámosmikola | Vecsés | Szabolcsbáka | Hernádvécse | Erdőhorváti | Pusztaradvány | Magyarszerdahely | Budajenő | Kisbárkány | Regéc | Csebény | Kesztölc | Fót | Cserépváralja | Tiszanána | Segesd | Szil | Borzavár | Kisbér | Siklósbodony | Halogy | Kazincbarcika | Mérk | Drávaszabolcs | Felcsút | Dubicsány | Mindszentkálla